Ezek az alapból félénk, de igen kíváncsi állatok nagyon hosszú szelídítési idővel rendelkeznek. Hazájukban minden élő és mozgó állat tápláléknak nézi őket, a vérüket szívó bolháktól, a fiókáit etető sason át egészen az emberig. Ezért érthető, ha újdonsült barátunk retteg az első napokban.
Az otthonainkban élő tengerimalacoknak sokszor olyan jó dolga van, hogy könnyen elhíznak. Ennek általában nem genetikai okai vannak, hanem tartásbéli problémák.
Európába hajón érkezett, ahol kísérleti laborállatként tartották és szaporították. Az elmúlt néhány évtizedben fedezték fel, mint otthon is tartható kedvencet, ami egy igazán jó ötletnek bizonyult, ugyanis egyre többen tartják és kedvelik.
A legfontosabb, hogy az összes rágcsáló – és most ne igazán az egérre és a patkányra gondojunk – alapjában véve rostigényes állatok. Tehát ami kell:széna, széna, széna, és víz. Amit ezen kívül kap, az a bónusz.
A téli hideget kisállataink is megérzik, főleg ha nem velük egy szobában élnek. Sokan tartják kedvenceiket előszobában, garázsban, vagy kisházikóban a kert végében.
Bár a nyárnak vége van, attól még utazgathatunk. Akár hosszabb időre megyünk, akár csak túrázni pár napra, a malackánkról gondoskodnunk kell minden egyes nap. De vajon kire bízzuk, vagy hagyhatunk otthon is?
A tengerimalacok társas állatok, ezért akkor is, ha sokat tudunk vele törődni, jobb neki egy másik tengerimalaccal együtt élni, mint egyedül. Ez a társaság akkor is jól jön, ha éppen nem tudunk foglalkozni vele. Hiszen a tengerimalacok éjszaka is fenn vannak, amikor mi alszunk. Ezért a legjobb, ha egyből két malackát viszünk haza.
A heti takarítást és nagy futtatást összekapcsolhatjuk a fontos teendőkkel, amik segítenek megelőzni, vagy időben észrevenni a problémát. Az ellenőrzést sosem hagyhatjuk el, naponta végezve viszont nem biztos hogy feltűnőek a változások, egyeseket pedig nem is lehet megtenni.
.jpg)
