| Mi lesz a húsvéti nyuszival? |
|
Sok családban szinte hagyománynak számít, hogy a gyerekek nyuszit kapnak húsvétra. Pedig az állatkertekben ilyenkor rengeteg állatka várja a simogatóban a gyerekeket. Érdemesebb ezt kihasználni, s nem egy élő állattal meglepni évente a gyereket.
Ahhoz, hogy elegendő nyúl legyen a kereskedésekben, és pont időben, ahhoz a kereskedőknek csalniuk kell. Ez azt jelenti, hogy sok esetben túl korán elválasztják a még anyatejes kisnyuszit a mamájától. Az apró szőrmók rendkívül aranyos, imádják fogdosni, simogatni a gyerekek, ám szegényke a mamája hiányában gyakorlatilag éhezik, hatalmas stressznek van kitéve, s ebbe a legtöbb esetben hamarosan bele is hal.
A törpenyúl miért nő nagyra?
A kis nyuszik nem mindig törpenyulak, sokszor házinyulak, vagy törpe és házinyúl keveréke is megtalálható a kínálatban törpenyúl címszó alatt. Ezek az állatok sokkal nagyobbra nőnek, és a vérmérsékletük sem egyezik. De vannak az anyjuktól túl korán leválasztott állatok, akik az anyatej hiánya és a gyenge immunrendszerük miatt legtöbbször nem élik túl az ünnepet sem.
Vége a húsvétnak…
Húsvét elmúltával sokszor nem nyílik lehetőségünk megtartani a szőrmókot. Előfordul, hogy allergiás rá egy családtag, ráun a gyerek, vagy egyszerűen egyre nagyobb terhet jelent az állatka gondozása. Ilyenkor az elmúlt években sokan fordultak az állatkertekhez.
 Húsvétra ne vegyünk nyulat! Ha úgy érzed, engedsz a gyereknek, vagy a saját vágyadnak érdemes végigolvasnod a nyuszikról szóló írásainkat, és csak utána keresni egy tenyésztőt. Ekkor már könnyen végig gondolhatod, hogy mennyi öröm, de mennyi törődés is jár az elkövetkező 5-10 évben egy ilyen kis állattal.
Mit eszik a nyuszi?
 Miért pont nyulat akarunk?
A húsvéti nyúl, vagy húsvéti nyuszi, a húsvét ünnephez kötődő figura, a Mikuláshoz hasonlóan a gyermekfolklór része: a gyermekek „hisznek” a húsvéti nyúlban, amely tavasszal, általában húsvétkor titokban, mint a Mikulás, ajándékot hoz nekik.
Tipikusan nyugat-európai hagyomány, azonban a kontinens keleti felében, Magyarországon is régi tradíció. Magyarországon és többek közt az Egyesült Államokban általánosan ismert hagyomány a húsvéti fészek készítése az ajándék és a húsvéti tojások számára. A húsvéti nyúl egyes források szerint a 16. századi Németországban vált a keresztény ünnepkör részévé, itt készítették az első kosárfészket és később az első édességből készült nyulat.
Franciaországban és Belgiumban a tojásokat nem a húsvéti nyúlhoz kötik, hanem azt mondják: a húsvéti harangok (cloches de Pâques) pottyantják le őket.
A keresztény kultúrkörben elterjedt szokás a húsvéti nyulat ábrázoló képeslapok küldése. Húsvét előtt az áruházakban slágertermék a színesbe csomagolt csokoládé nyúl és tojás és a plüssnyulak. Magyar nyelvterületen a húsvéti locsolóversek gyakori szereplője.
A fészekrakás valószínűleg abból vezethető le, hogy a nyugati kultúrákban ábrázolt nyúl általában a Lepus fajhoz tartozik, amely abban különbözik más nyúlfajoktól, hogy nem üregben él, hanem fészket rak, kicsinyei nyitott szemmel születnek, teste nagyobb és füle hosszabb.
A tojás, ahogy a nyúl is, már az ókor óta termékenységi szimbólumok: mivel a nyulak nagyon sok utódot nevelnek fel, a tavaszi napforduló idején a föld megnövekvő termékenysége jelképének tartották őket.
 A húsvéti bilby
Ausztráliában, ahol a nyúl behurcolt állat, és kártevőnek tartják, a húsvéti nyulat mérsékelt sikerrel próbálták meg lecserélni a húsvéti bilbyvel, egy nyúlhoz hasonló őslakó erszényes állatfajjal. Bár az ausztrál áruházakban húsvét környékén tipikus látvány a csokoládé húsvéti bilby, a nagyon ritkán a gyerekek szeme elé kerülő, kihalás fenyegette bilby nem tudta „leváltani” húsvéti állatként a nyulat.
A behurcolt és elszaporodott nyulakat Új-Zélandon is szinte természeti csapásnak tartják, és tűzzel-vassal irtják.
(Wikipedia)
|
| Ajánljuk még | |
Hozzászólások
ui: Dunaújvárosban vagy környékén!