| Az időjárási front hatása 2. |
 Szokott fájni a fejed, amikor valamilyen időjárási front közeleg? Esetleg megint sajog a derekad? Vagy csak nincs kedved semmihez? Kedvencedet hasonló módon megviselik a környezeti változások.
|
| Bővebben... |
| Napi 80 km: ennyit repült a nádiposzáta |
|
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) baranyai csoportja nemrég kapott hírt arról, hogy a Sumonyi Madárvonulás-kutató Állomáson gyűrűzött cserregő nádiposzáták közül ismét ellenőriztek egy példányt Spanyolországban. A madarat a Földközi-tenger partvidékén fogták be, mindössze 20 nappal a gyűrűzést követően. A légvonalban számított távolság a két hely között 1676 km.
A Sumonyban megjelölt cserregő nádiposzáták közül ez volt a harmadik példány, amely Spanyolországban került kézre. A természetvédelmi szakember szerint ez az adat is bizonyítja, hogy a Kárpát-medencei nádiposzáták két útvonalat használnak vonulásuk során. Egy részük a Földközi-tengert keleti irányban megkerülve a Boszporuszon keresztül éri el Ázsiát, majd a közel-keleti partvidéken haladva a Nílus deltájánál ér Afrikába. Másik részük a tengert nyugati irányban kerüli meg, és a Gibraltári-szoroson átrepülve hagyja el Európát.
A természetvédelmi egyesület irodavezetőjének tájékoztatása szerint Spanyolországban gyűrűzött cserregő nádiposzáták közül eddig két példányt fogtak be Sumonyban. Mindkét madarat annak a helynek a közelében jelölték meg, ahol a fent említett nádiposzáta megkerült. Az Írországtól - Ázsiáig, tehát hatalmas elterjedési területen fészkelő cserregő nádiposzáta - a legtöbb nádiposzátánkhoz hasonlóan - hosszú távú vonuló, azaz a telet Afrika Szaharától délre található területein tölti, ami nem kis teljesítmény ettől az átlag 10 g körüli testtömegű madárcsoporttól. A faj éjszaka, egy-egy "ugrás" alkalmával csak rövid távolságokat, néhány száz kilométert megtéve vonul, ezért nem is halmoz fel jelentős zsírtartalékokat, és ez a tulajdonsága nem is teszi alkalmassá a nagy kiterjedésű Szahara "toronyiránti" átszelésére. Ezért a cserregő nádiposzáták a Földközi-tengert elsősorban keleti vagy nyugati irányban megkerülve, majd Afrikában a Szahara partvidéki peremvidékén vonulnak, ami homlokegyenest eltérő viselkedés a rokon foltos nádiposzátáétól, mely nagy távolságokat megtéve képes széles frontvonalon átkelni az észak-afrikai sivatagon és ezért vonulás előtti zsírfelhalmozáskor akár meg is duplázza a testtömegét (ami még ekkor is csak 20 g körül alakul). A Magyarországon fészkelő cserregő nádiposzáták között a keleti és nyugati vonulási útvonalat követők (ez genetikailag rögzült) egyaránt előfordulnak, ami arra utal, hogy a faj a legutóbbi jégkorszakot követően a Földközi-tengert két irányból megkerülve népesítette be a Kárpát-medencét.
Az ilyen és ehhez hasonló információk megszerzése érdekében madárgyűrűzéskor nem csak a gyűrű kerül fel a madárra, de példányonként még egy percet sem igénylő időkeretben, a faj-, kor- és ivarhatározás mellett számos biometriai adatot (szárny és egyes szárnytollak hossza, vedlés állapota, zsírfelhalmozás és kondícióbecslés) is rögzítünk a naplóba. Ezek birtokában a madarak életének, viselkedésének olyan rejtett, közvetlenül nehezen mérhető tulajdonságait, jelenségeit ismerhetjük meg, mint: az életkor, a pár- és területhűség, az élettartam, a vonulási sebesség és ennek energiaigénye stb. .jpg) Testhossza 12-13 centiméter, szárnyfesztávolsága 17-21 centiméter, testtömege 9-12 gramm. A tollazat mindkét nemnél egyforma. Nehéz megkülönböztetni az énekes nádiposzátától, de háta többnyire inkább vörösesbarna, hasa pedig világos. Feje csúcsos, a madár torka fehér. Csőre valamivel finomabb, mint az énekes nádiposzátáé. A sötétbarna láb ujjain hosszú, horgas karmok vannak, melyekkel a madár átfogja az ágakat. A fiókák, mint minden énekesmadár-fióka, csupaszon bújnak ki a tojásból. Az első tollazat élénkebb rozsdabarna, mint a felnőtt madaraké; a szájüreg és a torok élénksárga.
A madár félénk, elrejtőzve él. Tápláléka rovarok és pókok. Elérheti a 12 évet is.
A cserregő nádiposzáta ivarérettségét egyéves korban éri el. A költési időszak délen május-június között, északon július-augusztus között van. Évente egyszer költ. A fészekalj 3-5, de rendszerint 4 csillogó, halványzöld, sötét pettyes tojásból áll. A tojásokon mindkét szülő kotlik 11-12 napig. A fiatal madarak 11-13 nap múlva repülnek ki. Magyarországon rendszeres fészkelő, áprilistól szeptemberig tartozkodik a nádasok környékén. A cserregő nádiposzáta közeli rokonai az énekes nádiposzáta (Acrocephalus palustris) és a foltos nádiposzáta (Acrocephalus schoenobaenus). (MTI, MME, wikipedia) |
| Ajánljuk még | |
