| Az időjárási front hatása 2. |
 Szokott fájni a fejed, amikor valamilyen időjárási front közeleg? Esetleg megint sajog a derekad? Vagy csak nincs kedved semmihez? Kedvencedet hasonló módon megviselik a környezeti változások.
|
| Bővebben... |
| Fecskét mentettek a tűzoltók |
 A tűzoltókra eddig is számíthattak a bajba került társállatok, de most egy fecskének segítettek. :-)
A sarlósfecske (Apus apus) tudományos neve lábatlant jelent, ami utal kicsi, fejletlen lábaira, amivel járni szinte képtelen, legfeljebb kapaszkodásra alkalmas. Európaban és Ázsia nagy részén honos, telelni Afrika középső és déli részére vonul. Európa nagy részén elterjedt, gyakori fészkelő madár, jellemzően kultúrakövető, vagyis ma már elsősorban az emberi településeken fészkel. A sarlósfecske számára a magas épületek tulajdonképpen mesterséges sziklafalak. A Kárpát-medencében állománysűrűsége alacsonyabb, mint a környező országokban, fészkelései közepes, vagy nagyobb városokban, szórványosak.
  Tömpe László tűzoltó kiszabadít egy sarlósfecskét (Apus apus), ami beakadva lóg egy damilon Nagykanizsa egyik emeletes házának repedezett vakolatú falán.
MTI Fotó: Varga György (2011.06.23) Hossza 16-17 centiméter, szárnyfesztávolsága 42-48 centiméter, testtömege 30-50 gramm. Tollazata barnásfekete, torka fehér. Hegyes, hosszú sarló alakú szárnyai vannak. A fiatalok kontúrtollainak keskeny fehér szegése van. Megjelenése a fecsfe-fajokra emlékeztet, de valójában a kolibrikkel áll rokonságban. A nemzetségnek Európában több faja él, hazánkban csak a (közönséges) sarlósfecske fordul elő rendszeresen.  Élete nagy részét a levegőben tölti, táplálékát kizárólag repülő rovarok, főként kabócafélék, legyek, szúnyogok teszik ki. A fészkelési időszakon kívül folyamatosan repül, soha nem száll le. Röptében alszik. A leggyorsabban repülő madarak közé tartozik, naponta nagy távolságokat jár be. Természetes ellensége gyakorlatilag nincs. Élete nagyban függ az időjárástól. A melegebb légáramlatok bőséget, a hideg nedves idő szükséget hoznak. Rossz idő esetén az időjárási frontokat elkerülve fészkelőhelyétől nagy távolságra, akár több száz km-re elrepül, ilyenkor a fészekben lévő fiókák testhőmérséklete csökken, életfunkcióik lelassulnak, így meglepően sokáig, akár egy-két hétig képesek túlélni élelem nélkül. Ezt "éhségalvásnak" hívják, ami a hibernáció egy formája. Testtömegéhez viszonyítva rendkívül sokáig él. Nem ritkán megélheti a 20 évet. Rendkívül hű a fészkelőhelyéhez és a párjához.  Fészkét a levegőben repülő növényi anyagokból, tollakból, a nyála felhasználásával készíti. Fészekalja 2-3 tojásból áll, melyen 18-23 napig kotlik. A szülők a torokzacskójukban összegyűjtött rovarokkal etetik fiókáikat, akik nem csipognak, hanem a szülők nyaktollait csipkedve követelik a táplálékukat. Ritkán etetnek, de akkor nagy mennyiségű táplálékot hoznak a fiókák számára. Magyarországon a nagyobb városokban, magas épületeken fészkel. Nagyobb állományai Budapesten, Pécsett, Esztergomban a bazilikánál, Sopronban és Szegeden találhatóak. Fészkelőhelyei többnyire a régi építésű városrészekben a házak homlokzatának rései, a tetőhéjazat és a falsík találkozásánál található rések, lakótelepeken a panelek hődilatációs rései. Telepeit hosszú időn keresztül lakja, lassú állománynövekedésével újabb helyeket népesít be. Néhány helyről ismertek odúköltései idős erdőállományokban, elsősorban bükkösökben. A faodvak mellett helyenként sziklarepedésekben, löszfalak üregeiben költ. Mielőtt kultúrakövető fajjá vált volna, ezek lehettek természetes fészkelő helyei. (Wikipedia)
|
| Ajánljuk még | |
