| Mindent tudsz a macskádról? - 2.rész |
|
A doromboló szépségek csontozatáról, érzékszerveiről már sok mindent tudunk, most azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan is érzékelik a külvilágot. Mire való a bajuszuk, tényleg szeretik-e az édességet, és hogy miért nem szabad nekik tejet adni.
Alvás
A macskák más állatokhoz képest meglehetősen sok időt töltenek alvással, különösen idősebb korukban. A napi alvásigényük körülbelül 12-16 óra, de átlagosan 13-14 órát alszanak, némelyikük azonban akár napi 20 órát is képes alvással eltölteni. Időnként félálomban pihen, ehhez általában a lábait behajlítva lekuporodik, ill. lefekszik, szemeit behunyja, füleit előre vagy a zajok irányába fordítja. A félálomban töltött idő végén rendszerint alvó pózt vesz fel (például összegömbölyödik), majd elalszik. Az alvási folyamat az emlősökéhez és a madarakéhoz hasonlóan zajlik. A felszínes alvást felváltó mélyalvási szakaszban az izmok ellazulnak és bekövetkezik a REM-fázis vagy álomfázis, mely során az agyi aktivitást jelző EEG jelek hasonlítanak az ébrenlétnél megfigyelhetőekre. Ezt az időszakot a gyors szemmozgás mellett a bőr és az izomzat rángatózása is jelezheti. A mintegy 6-7 perces mélyalvási szakaszt körülbelül 20-30 perces felszínes alvás követi, melynek végén a macska néha felébred és testhelyzetét megváltoztatva, újra elalszik. Az alvó állat számára a zaj vagy egyéb zavaró körülmény hatására történő hirtelen felébredés stresszt okoz, amely hosszú távon, gyakran megismétlődve betegséget is eredményezhet.
 Tapintás
A macskának mintegy huszonnégy mozgatható „tapintószőre” (vibrissae) van kétoldalt az orra mellett, melyek négy vagy több sorban helyezkednek el, ezen kívül a szemeik felett is található egy-egy bojt, állukon és csuklóik belső felén pedig szintén találhatók hosszabb, tapintásra szolgáló szőrszálak. A majdnem teljesen szőrtelen szfinx macska egyes példányainak lehetnek hosszabb vagy rövidebb tapintószőrei, de a szőrzetnek ez a része akár hiányozhat is. A csuklónál levő tapintószőrök viszont még a hosszú szőrű macskáknál is láthatók. A tapintószőr segítséget nyújt az érzékelésnél és a tájékozódásnál. A bajusz két felső sora az alsó két sortól függetlenül mozgatható, így alaposabb vizsgálódást tesz lehetővé. A tapintószőrök a normál szőrszálaknál kétszer vastagabbak, gyökerük pedig háromszor mélyebben ágyazódik a bőrbe. Mivel alsó végüknél számos idegvégződés található, a macska rendkívül kifinomultan képes velük érzékelni a légmozgásokat, a légnyomást és az érintést. A bajusz segítségével a tárgyak körüli légörvények és egyéb apró légáramlatok is érzékelhetők, így a macska észlelheti velük a közeli tárgyakat. Elhelyezkedésük, méretük és formájuk anélkül is a tudomására jut, hogy látná, vagy megérintené őket. Emellett a bajusz a vadászat során is hasznos. A feltételezés, miszerint a tapintószőrökkel való érzékelés a látáshoz hasonlóan működik, azon a tényen alapul, hogy a tapintószőrök által nyújtott információt egy olyan agyi terület dolgozza fel, melynek szerkezete a látókéregéhez hasonlít.
 Gyorsfényképezés útján sikerült kideríteni, hogy amikor a zsákmány már annyira közel került a szájhoz, hogy szemmel nem észlelhető, a macska a kosárszerűen előre fordított tapintószőrei segítségével követi a mozgását. Azok a példányok, melyeknek sérült, illetve hiányos a bajusza, nem mindig képesek megfelelően megragadni az egeret, ugyanis ezek az érzékeny szerkezetek a zsákmány alakjáról és mozgásáról létfontosságú információkat szolgáltatnak – amellett, hogy a szaglást is segítik. A bajusz hossza a 17,4 centimétert is elérheti. A macska akkor is a tapintószőreire hagyatkozik, amikor szemei a gyenge fény hatására teljesen kitágult pupillák miatt már nem képesek megfelelően fókuszálni a közeli tárgyakra. Másfelől, mivel a tapintószőrök nagyjából a macska fejének széléig érnek, segíthetnek annak megítélésében, hogy az állat átfér-e egy előtte levő nyíláson. A tapintószőrök az állat hangulatát is kifejezhetik. Ha a szőrszálak előrefelé mutatnak az a külső szemlélőnek a macska kíváncsiságáról és barátságos viselkedéséről árulkodik, ezzel szemben mikor az arcra simulnak, az védekező magatartást vagy agresszivitást jelez. A tapintószőrök zavarhatják is az állatot, különösen akkor, amikor a macska mélytányérból vagy szűk, magas falú edényből próbál enni. A tányér falát érintő szőrszálak ugyanis folyamatosan jeleket küldenek az agyba, ami megnehezíti az evésre való koncentrálást. Ezt az állat többnyire úgy próbálja elkerülni, hogy kiveszi az ételt az edényből. Előfordul, hogy az anyaállat mosdatás közben kihúz néhányat kölyke tapintószőrei közül, ez azonban nem okoz komoly károsodást, mivel a tapintószőr (a szőrzet többi részéhez hasonlóan) időnként cserélődik, így a hiányzó szálak visszanőnek.
Ízlelés
Egy 2005-ben elvégzett vizsgálat kimutatta, hogy a macskák családja nem rendelkezik azzal az anyaggal, amelyik az édes íz érzékeléséhez szükséges. Módosult ízlelésük kizárja a növényekben fellelhető cukortartalom érzékelését, megmaradt ízlelő receptoraikat csupán a proteinben gazdag húsevő étrend stimulálja. Ez magyarázata például azt is, hogy a macskák szívesen játszanak az áldozataikkal, mielőtt megölnék őket. A zsákmánynak ugyanis a vészhelyzetben többek között a vércukra is megemelkedik, s „édesebb” lesz a húsa.
Belső szervek
Légzőrendszer
A macska légzőszervei a légcsere elvégzése mellett hőszabályozó szervként is működnek. A véredényekben folyó véráram lehűti a belélegzett levegőt. A macska percenkénti légzésfrekvenciája általában 30 és 50 között változik, fáradtság vagy betegség hatására ez az érték megemelkedhet. Keringési rendszer A macska négyüregű szívvel rendelkezik. Percenkénti pulzusszáma 100 és 140 között változik. Vére az emberénél több vörös- és fehérvérsejtet tartalmaz, így több oxigént képes szállítani és gyorsabban alvad meg. Az oxigénben gazdag vért a verőerek szállítják a test különböző részeibe, az oxigénszegény vért pedig a gyűjtőerek vezetik vissza a szívbe. A testbe kerülő oxigén 15-20 százalékát az agy hasznosítja. Egy vészhelyzetből való menekülés során előfordulhat, hogy az izomzat használja fel a belélegzett oxigén 90%-át, így az agyhoz és a belső szervekhez átmenetileg kevesebb jut. A macskáknál is léteznek A, AB és B vércsoportok, melyek figyelembevételével szükség esetén vérátömlesztést lehet végezni (erről többet olvashatsz itt).
Emésztőrendszer
Az emésztőrendszer kezdete a száj, amely a fogakat és az izmos nyelvet tartalmazza. A nyelven tüskés ízlelő szemölcsök (papillák) találhatók, melyek hátrafelé mutató kampós végződései a hús megragadását és a tetemről való letépését segítik. A nyelv emellett tisztálkodási célra is szolgál, durva felülete egy keféhez hasonlóan segíti a szőrzet ápolását (erről többet olvashatsz itt). A macska emésztőrendszere a húsevéshez alkalmazkodott, ezért bélrendszere aránylag rövid. Gyomra U alakú és nagyjából emberi szív méretű, a benne termelődő sav azonnal megalvasztja a tejet. A nehezen emészthető ételek könnyebb feldolgozását víz fogyasztása segítheti. A megemésztett étel a körülbelül 1-1,5 méter hosszúságú vékonybélben szívódik fel. A táplálék maradványai a vastagbélen keresztülhaladva dehidratálódnak, és naponta egy-két alkalommal távoznak a szervezetből. Kiválasztó szervrendszer A kiválasztó szervrendszer a két veséből, a húgyvezetékből, a húgyhólyagból és a húgycsőből áll, melyek kiszűrik az anyagcsere révén a szervezetbe bekerült szennyeződéseket. Az egészséges macska szervezetéből naponta 2-3 alkalommal, általában 200-300 milliliter mennyiségű vizelet távozik. A hímek húgycsöve hosszabb és vékonyabb, amely vizelési problémákat okozhat.
.jpg) A szaporító szervrendszerhez a hímeknél a pénisz és a herezacskóban található herék tartoznak. A herék fejlődése során kialakulhat az úgynevezett rejtett heréjűség, azaz felléphet olyan egészségügyi probléma, például fizikai sérülés, amely miatt a herék az altesti üregben maradnak. A betegség nem vezet meddőséghez, de mivel örökölhető az érintett példányokat célszerű kizárni a tenyésztésből. A kandúr 4-5 hónapos kora körül már nemzőképes, de előfordul, hogy 14 hónapos kora előtt nem érdeklik a lányok. A nőstények petefészke az altesti üregükben található, méhük Y alakú. A magzat méhben történő fejlődése aránylag hosszú ideig tart. (Jövő heti lapszámunkban olvashatsz bővebben a kicicák méhen belüli fejlődéséről.)
Belső elválasztású mirigyek
A macska anyagcseréjét, szaporodását és egyéb testi funkcióinak működését mirigyek szabályozzák, melyek váladékát a vér szállítja a szervezetben. Belső elválasztású mirigyei például az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy, a vese mirigyek, a hasnyálmirigy, a petefészek és a herék.
Agy
Az agy tömege körülbelül 26-32 gramm, amely a test tömegének körülbelül 1%-a. A homloklebeny (1.) a mozgásért felelős, a fali és a nyakszirti lebeny (2.) pedig az érzékszervek jeleit dolgozza fel. A viselkedés és az emlékezet központja a halántéklebeny (3.). A motorikus funkciókat a kisagy (4.) irányítja.
(forrás: Wikipédia) .jpg) |
| Ajánljuk még | |
