| A macskák vírusos betegségei |
.jpg) Bárhogyan is tartunk egy cicát, sok betegség jelent rá veszélyt, amelyek ellen vannak védőoltások. Ugyanúgy, mint a kutyákat, a cicákat is érdemes már kis korban (8 hetesen ) oltani.
A védőoltást 3 hét múlva meg kell ismételni, hogy erős védettség alakuljon ki a szervezetükben. A felnőtt kort elérve, már elég évente egyszer megismételni a vakcinázást. De milyen betegségek ellen nyújt védelmet egy kombinált oltás? Az első vakcinával a macskanátha, a pánleukopenia, és a fertőző rhinotracheitis ellen kap védelmet az állat.
A macskanáthát egy calicivirus okozza, amelyet bármely életkorban elkaphat az állat közvetlen érintkezéssel, nyál útján illetve a légutakon keresztül. A fertőzött macskák hónapokig hordozzák a vírust, és fertőzik társaikat. Ez a betegség heveny lefolyású, és nagyon gyorsan terjedő, náthás tünetekkel, lázzal, szájnyálkahártya gyulladásával és kifekélyesedésével jár. Súlyosabb esetben tüdőgyulladás illetve súlyos fokú kiszáradás is kialakulhat, amelybe egy kölyök vagy egy gyengébb állat el is pusztulhat.
A macskákra veszélyes parvovírus egy nagyon erős hányással, hasmenéssel és lázzal járó betegség. A macska pánleukopénia néven ismert betegség bélsárral, más váladékkal illetve ragályfogó tárgyakkal terjed. A tünetek a fertőződést követően 4-5 napon belül jelentkeznek, de nagyon gyakori a fiatal egyedek körében, hogy heveny esetben már a hasmenéses tünetek előtt elpusztulnak.
A fertőző rhinotracheitis kialakulásáért egy herpesvírus felelős, amelyet a cica bármely korban elkaphat. A vírust orrváladékukkal ürítik, amely a fertőződés forrása és igen erős ragályozó képességgel bír. 3-6 nap lappangási tünet után a cicák lázasak, bágyadtak és étvágytalanok. Ezt követően kialakulnak a légzőszervi tünetek: könnyezés, tüsszögés, köhögés, kötőhártya gyulladás, stb. A nedves, hideg időjárásban a betegséghez gyakran baktériumok okozta tüdőgyulladás is társulhat. A fiatal illetve idős állatokban a tünetek súlyosabb formában jelentkezhetnek, illetve a vemhes macskákban vetélést okozhat.
Ha a cica 8 hetesen megkapta az oltást, utána 3 héttel az oltás ismétlése következik. Azoknál az állatoknál amelyek kijárnak a kertbe, vagy állandó kerti lakók, mindenféleképpen javasolt a veszettség elleni vakcinázás is, hisz találkozhatnak vadon élő állatokkal, Ilyen esetben a gazdi kérheti, hogy az ismételt oltáskor veszettség ellen is vakcinázzuk kedvencét.
A vakcinázási programba még beletartozik a leukozis elleni védekezés is, de erről és még más vírusos betegségekről a következő cikkünkben lesz szó.
Ha a cica minden évben megkapja a megfelelő oltását, védve lesz ezen betegségektől. De sajnos vannak más vírusos betegségek is, melyek a macskaállományokat tizedelik, és ezek közül nem mindegyik ellen van védőoltás. Amikor rendelőnkbe behoznak egy kiscicát első orvosi kontrollra, akkor sok egyéb mellett az oltási protokollról is szó esik. Mindig elmondjuk, hogy a 8 hetesen beadott oltást 3 hét múlva meg kell ismételni, és évente emlékeztető oltást muszáj kapniuk. Ajánlott a veszettséggel kombinált oltást adatni azon cicáknak, akik kijárnak a lakásból, hisz ők is a kutyákhoz hasonlóan fogékonyak a veszettség vírusára. Azonban a korrekt oltási program ezzel még nem ért véget. A macskák Leukosisa ellen is van vakcina, amelynek beadatása legalább olyan fontos, mint a kombinált oltásé. Ezt az oltást nem sokan szokták kérni, pedig a betegségben több cica szenved, mint ahányra gondolnánk. De mi is ez a betegség?
A macskák leukosisát (FeLV) egy retrovirus okozza, amely immunszupressziót és gyakran daganatképződést vált ki a fertőzött állat szervezetében. A betegség idült lefolyású, lassan alakul ki, A beteg állat a kórt elsősorban nyálával, de más váladékaival (orrváladék, vizelet, bélsár, stb.) terjeszti a többi macska között, főleg tartós együttéléskor, illetve együttlétkor. Minden korban érzékeny a cica a fertőzésre! A fertőződés szájon át vagy a légutakon keresztül történik, de a fertőzöttek csak kis százaléka betegszik meg. A jó ellenálló képességűekben a vírus eltűnhet, de a megbetegedettek 20%-ban daganat is kifejlődhet. A betegség az immunrendszer zavarával jár, aminek következtében fogékonyabbá válnak más betegségek iránt. A fertőződést követően 4-6 hét múlva az állat lázassá, bágyadttá, étvágytalanná válik. A nyirokcsomói megnagyobbodnak, hirtelen lefogynak, illetve vérszegénység jelei fedezhetők fel náluk. Ha a daganatos kórkép jelentkezik az állatban, akkor az általában az emésztőrendszert érinti. Ilyenkor gyakori az idült hányás, hasmenés, a bélfodri nyirokcsomók megnagyobbodása, a krónikus fogyás. Sajnos ezen állatok nem gyógyíthatók, csak ideig-óráig az állapotuk javítható, vagy szinten tartható. Ezért a legfontosabb a megelőzés a vakcinázási programmal. Az újonnan beszerzett cicát (legyen az fiatal vagy idős) érdemes leszűretni erre a vírusra, amelyet mindig az állatorvostól lehet kérni. Ha a teszt negatív lett, akkor a cicát beoltatva, majd ezt 3 hét múlva ismételve védetté tesszük a fertőzéssel szemben. Természetesen ezt az oltást is évente meg kell ismételtetni.
Azonban léteznek olyan vírusos betegségek (macska-AIDS, fertőző hashártyagyulladás), amelyek ellen nincs védőoltás, ezért ezekben, az esetekben a megelőzés a legfontosabb.
A macska-AIDS (FIV) egy retrovirus által okozott betegség, amely az emberi AIDS-hez hasonlóan immungyengületet okoz. A vírus csak a macskaféléket betegíti meg, embert nem! Főleg a 2 évesnél idősebb kandúrok körében jelentkezik a betegség, de a nőstényekben is igen gyakori a fertőződés. A kórokozót a fertőzött állat vérével, nyálával, és egyéb váladékaival terjeszti verekedés során. Gyakori a nemi úton való terjedés is. A fertőzött állatok tartósan vírushordozókká válnak, de nem minden esetben alakul ki tüneti elváltozás. A gyengítő hatásra az állat fogékonyabbá válik a betegségekkel szemben, gyakran jelentkezik láz, bágyadtság, étvágytalanság, vérszegénység, a nyirokcsomók duzzanata. Sokszor azért nem eszik az állat, mert a fertőzést követően egy fogínygyulladás alakult ki a szájában. Mivel a betegségnek nem létezik gyógykezelése a fertőződés elkerülése a legfontosabb. A pozitív állatokat ki kell vonni a tenyészetből, és el kell különíteni a többitől. A beteg állapota ideig-óráig javítható, illetve fenntartható, de nem gyógyítható.
Abban az esetben, ha a macska megfertőződik mindkét vírussal (FIV, FeLV), akkor hirtelen állapotromlásra, és ezt követően gyors elhullásra lehet számítani.
Az előzőhöz hasonlóan a fertőző hashártyagyulladás (FIP) ellen sincs védőoltás. A kórokozó egy koronavírus, amelyre valamennyi macskaféle fogékony. A vírus terjedhet nyállal, vagy más váladékkal szájon át, vagy a légutakon keresztül, de előfordulhat a méhen belüli fertőződés is. A fertőződést követően gyakran tünetmentesek maradnak az állatok, csak egy kis százalékuk betegszik meg. Ilyenkor a láz és az étvágytalanság a kezdeti tünet. Ha az állatban a betegség „nedves formája" jelentkezik, akkor a hasüregben nagy mennyiségű savó halmozódik fel, az állat hasa hirtelen megnő, de tapintata nem fájdalmas. Ritkább esetben, a mellüregben is keletkezik savó, ami nehezített légzést okoz. Ha ezeket, a tüneteket észleljük, akkor az állat már menthetetlen. A betegség „száraz formájánál" belső szemgyulladás, veseelégtelenség, görcsök a vezető tünetek. Mivel itt sincs gyógymód a megelőzés a legfontosabb. A konklúzió tehát az, hogy ami ellen létezik védőoltás, azzal oltassuk is be kedvencünket, hisz még így is marad elég kórokozó, amely veszélyezteti a cica egészségét!
Dr. Varga József – Dr. Landauer Krisztina |
| Ajánljuk még | |
Hozzászólások
Van egy Macsekom aki szegény ebben a Macska-AIDS-ben szenved. Azt szeretném meg tudni, hogy a fogíny gyulladásra van valami gyógyszer ami csökkentheti?
Köszönettel: Csocso