|
Gondoltad volna, hogy a kutyák, macskák, de akár a halak vagy a rágcsálók között is van „balkezes”? Ez azért is fura, mert a végzetes baklövést jelenthet a „balkezes” békának, ha rosszul ugrik, amikor a kígyó jobbról közelít, csak azért, mert a jobb szeme rosszabbul érzékeli a veszélyt, mint a bal.
Ennek a jellemzőnek az oka – lateralizációnak nevezik – meglehetősen egyszerű. Az agy egyik oldala – amelyik a test másik oldalát irányítja – dominánsabb, mint a másik – amelyik az adott feladat megoldásáért felelős.
De miért fejlesztett volna az állati agy ilyen jellemzőt, ha jól látható, hogy rossz volt az irány?
A csirkékkel kezdődött
Állatpszichológusok egy csoportja rengeteg teszt után végül úgy találta, néhány agy-test kapcsolat, melyen korábban átsiklottak, megadja erre a választ. A nem túl távoli múltig azt feltételezték, hogy a „kezesség” egyedülálló emberi jellemző. Azonban valamikor a hetvenes években Lesley Rogers a csirkék memóriájáról és tanulási folyamataikról végzett kutatásokat. Egy vegyi anyagot injekciózott a csirkék agyába, hogy megzavarja őket annak a megtanulásában, hogyan találnak több ételt a kavicsok között.
Kísérletével bebizonyította, hogy a jobboldali agyféltekének nincs szerepe az ilyen viselkedés tanulásában. Ez volt a laterializáció felfedezése a csirkénél, miközben még mindenki azt gondolta, hogy ez csak az emberre jellemző.
Ezzel egy időben hasonló bizonyítékok kezdtek megjelenni a dalos madarakról és a patkányokról. Azóta a kutatóknak már gazdag katalógusuk van az állati lateralizációról.
 A kedvenc mancsom...
Néha ez olyan egyszerű, mint egy mancs vagy láb preferálása, máskor egyéb viselkedésekben jelenik meg.
Jelenlegi tudásunk szerint a legtöbb gerinces állat agyának a bal oldala irányítja a táplálkozást. S mivel a bal oldali agyfélteke felel a test jobb oldalának működtetéséért, ezért a szakértők úgy vélik, hogy a halak, békák, de akár a madarak is a jobb szemükkel figyelik meg a zsákmányt, amit el akarnak ejteni. Az elefántoknál megfigyelték, hogy az előnyben részesített oldalukon – például, amerről magukra spriccelik a vizet – jobb a szaglásuk.
Macskák, rágcsálók:
A macskáknál és a rágcsálóknál a hímek jobban szeretnek a bal mancsukkal halászni, vadászni, míg a nőstények szívesebben használják ilyesmire a jobb mancsukat.
Hasonló a helyzet a kutyáknál is. Sőt, az eredmények szerint a kutyák farokcsóválásának iránya is sokatmondó. Ha jobbra kezdik, akkor nyugodtak, ha balra, izgatottak.
Papagájok:
Náluk könnyű megállapítani, hogy melyik oldalukat használják elsősorban. Nézd meg, melyik lábával szedi fel azokat a játékokat, vagy éppen ételdarabot, ami izgatottá teszi.
Halak:
Tegyél az akváriumod közepére egy új, ismeretlen tárgyat és figyeld meg, hogy a halaid az óramutató járásával egy irányba vagy azzal ellentétesen ússzák körül. Ez jelzi, hogy melyik szemüket preferálják (amelyik a tárgy felé néz). Figyelembe kell venned azonban, hogy attól is függ az irányválasztás, hogy tetszik-e nekik a tárgy vagy sem, vagy hogy bátrak-e a halaid.
Hüllők és kétéltűek:
Tegyél egy kis kaját a terráriumba, kedvenced bal vagy jobb oldalára. Figyeld meg, hogy melyiket veszi észre, kapja el előbb.
Mi az a lateralizáció?
A jobb és a bal oldali agyfélteke szerepe eltérő. A bal agyfélteke felelős a beszéd, a beszédértés, a hangfelismerés, az írás-olvasás, a tanulás, az emlékezés, a tapintásos észlelés és az időérzékelés funkcióiért, míg a jobb oldali a térleképezés, a szín-, arc- és alakfelismerés, a hangképzés és -felismerés, és a tudatos figyelem felelőse. (Forrás:Wikipédia.hu)
Mi dönti el, hogy melyik oldal lesz a domináns?
A genetika ugyan ad egy alapot, hogy „balkezes” vagy „jobbkezes” lesz egy állat, de úgy tűnik, más tényezők is befolyásolhatják ezt.
Érdekes módon a csirkéknél az is hatással van a domináns oldal kialakulására, hogy a kikelés előtt sötétben vagy világosban volt a tojás.
Egy kutatás szerint azok a csirkék, amelyeket tojásként világosban tartottak, a jobb szemükkel főleg magokat kerestek, míg bal szemükkel a ragadozómadarakat utánzó mintákat lesték. A sötétben tartott csirkék nem tudták eldönteni, hogy mire figyeljenek.
A New Scientist című tudományos lapban megjelent írás alapján.
|
Hozzászólások