| Különleges kutyák a világ minden tájáról |
 Kovács Violetta a német juhászok védelmezője, rajongója. No, meg minden kutyáé. Mostanában pedig az egyenruhások mellett szolgálatot teljesítő négylábúaké. Legújabb könyvében mi másról is írhatna?
Különlegesen őrzött katonai és rendőrségi telepekre, légierő támaszpontokra engedték be Kovács Violettát, hogy bemutassa a katonák, kommandósok, rendőrök munkáját segítő kutyákat. S mindezt nem csak itthon tehette meg, hanem többek között az Egyesült Államokban és Németországban. – Amerikában, ha délebbre haladunk, akkor a kutyákhoz való viszony más lesz. Bevallom, nem tetszett, hogy Floridában a rendőr azt mondta: a kutya feladata az, hogy ha valaki fegyvert fog rájuk, akkor a kutya menjen, és fogja el. S, bár mindent megtesznek az állat védelmében, de benne van a pakliban, hogy lelövik a kutyát. Aztán amikor a kutyája haláláról zokogva beszélt, akkor kiderült, hogy ez az egész keménység, néha cinizmus csak egy álca volt - mondta az írónő.  New York, rendőrkapitányság
A SWAT kommandó a rendőrség taktikai egysége New Yorkban, akiket akkor vetnek be, amikor már nagyon nagy a baj, és nagyon veszélyes bűnözőt kell elfogni. A náluk dolgozó kutyákat nem csak terrorista elfogásra képezték ki, hanem – a világon egyedülálló módon – mentő- és keresőkutyák is. Tehát minden feladatnál tökéletesen megállják a helyüket.
Ebben a könyvben az akciókon kívül én egyet szerettem volna: bemutatni az ember és a kutya közötti kapcsolatot. Ha nem lett volna meg ez a kapcsolat, akkor ezek a történetek sem születtek volna meg, hiszen a kutyának kellett annyira bíznia a gazdájában, hogy előre menjen, ha az előre küldi, és a gazdának is kell annyira bízni a kutyájában, hogy akár a saját életét is az ebre bízza. És ezek az emberek meg ezek a kutyák – akik ebben a könyvben szerepeltek – mind ilyenek. A magyar kutyás szogálati életnek három nagy területe van: a katonaság, a rendőrség és a terrorelhárítás. A könyv készítése során kiderült, hogy ezen a területen mi nagyon jók vagyunk a világban. Sajnos nem kapják meg a megfelelő elismertséget. New Yorkban például, ha kijössz a metróból, akkor ott ül a plakáton a gyönyörű rendőrkutya a rendőr mellett, és az van mellé írva:
A te kutyád csak a te házadat őrzi, mi az egész országra vigyázunk.
Jana és kutyái
"... – Na mi van? Féltek egy kis mókától? – üvöltötték a felhevült szurkolók a rendőrök felé. Az ordítozás, a heves gesztikulálás a kuytáknál is megtette a hatását. A hat rendőrkutya teljes transzban fordult a tömeggel szembe. Ekkor azonban megérkeztek a győztes csapat szurkolói. A két tábor egy másodpercre néma csöndben farkasszemet nézett egymással, majd mint egy láthatatlan vezényszóra megindultak egymás felé. Janáék harapófogóba kerültek. Előttük kétszáz, mögöttük pedig háromszáz, zömében részeg vagy bedrogozott szurkoló... Előkerültek a kések, dorongok, letört nyakú üvegek, miközben üvöltve az öklüket rázták egymás felé. Egy szikra is elég volt ahhoz, hogy minden robbanjon, s a több száz ember egymásnak essen. A helyzet életveszélyessé vált. A rendőrök hosszú pórázra engedték a kutyáikat, miközben Cliff idegesen felugatott. A tömeg a középre szorult kutyás rendőrökkel mit sem törődve, szitkozódva közeledett egymás felé. A tűzvonal közepén a kutyák egyre idegesebbé váltak. Hol a hátuk mögött, hol a velük farkasszemet néző tömeget figyelték, Néhányan az útjukat elálló kutyáknak támadtak. Cliffék oldalazó mozgásokkal igyekeztek a gazdájuktól távol tartani az egyre inkább megvadult tömeget. Egy üveg éppen Cliff füle mellett süvített el. A kutyák most már támadásba lendültek, és a csőcselék első sorainak osztogatták félelmetes harapásaikat. Az egyik nagydarab férfi a husángjával Jana felé közeledett. Cliff őrjöngve ment a gazdája támadójára, miközben cikázva kerülgette az ellene irányuló ütéseket és rúgásokat. A Janára támadó férfi felordított, amikor Cliff az állkapcsa közé szorította a gazdájára lesújtani akaró kezét. A zűrzavar óriási volt, a rendőrkutyák vad ugatása keveredett a tömeg dühös szitkozódásával. Aztán hirtelen sípok harsantak, és rendőrök rohantak be minden irányból. Az erősítés megérkezett. Jana megkönnyebbülten sóhajtott fel, amikor Cliffet áttapogatva egyértelművé vált, hogy a kutyának nincsen komolyabb sérülése. Még visszanézett a csatateret idéző, romokban heverő pályaudvarra, majd leguggolt a kutyához, és átölelte a nyakát. – Tudod, Cliff, nélküled most sokkal rosszabb állapotban lennék. Olyan jó, hogy vagy nekem! – mondta, majd egy nagy puszit nyomott a kutya kobakjára. ...." |
| Ajánljuk még | |
