| Veszélyes paraziták, élősködők |
 Ebben a cikkünkben kifejezetten a féregfertőzésekre, azok elleni védekezésre térünk ki, amire a gazdinak rendszeresen gondolnia kell, és az ezzel kapcsolatos szabályokat szigorúan be kell tartania! Nem mellékesen jegyeznénk meg, hogy egyes féregfertőzések az emberre is veszélyesek, ami a szabályok még szigorúbb betartását indokolják.
 Hazánkban számos kutyatartó vadászebet választ társául, és egyre többen viszik kedvencüket vadászatra vagy vadászati kiképzésre. Nagyon sok esetben a vadásznak a legnagyobb segítségét a kutyája jelenti, illetve egyes vadászati formáknál az eb jelenléte elengedhetetlen (pl. kotorék ebek használata róka vadászatakor). Akár hivatásszerű vagy csak hobbi tevékenység legyen az ebbel történő vadászat, a kutyatulajdonosok felelőssége és kötelessége a kutya egészségének megőrzése és védelme.Megszámlálhatatlan féregfaj létezik a természetben, amelyek a vadon élő állatokban élősködnek a gazdaszervezetet károsítva hol tünetek nélkül, hol tünetek kíséretében. E férgek csak egy nagyon kis csoportja veszélyes a kutyákra vagy emberre, de a fertőződés száma annál nagyobb. A fajok teljes felsorolása és bemutatása egy könyvnyi terjedelmű lenne, ezért a teljesség igénye nélkül ismertetjük a leggyakoribb fajokat, fertőzési forrásokat, és a védekezési lehetőségeket.
A ragadozók galandférgei okozzák a vadászebek féregfertőzéseinek legnagyobb százalékát, amit biztosan a vadaktól kap el. A fertőződés világszerte elterjedt, így hazánkban évente több esettel is találkoznak az állatorvosok. Ha e férgek fejlődésmenetét megértjük, tisztában leszünk a fertőződések okával is. A férgek fejlődése nem egyszerű, több állatfajra is szüksége van. A köztigazdák azok a szervezetek, amelyekben a féregpetével való fertőződés után a parazita fejlődni (növekedni, ivartalanul szaporodni, eltokolódni) képes, és amelyben a fertőző lárva kialakul. Ezt a fertőző lárva alakot fogja felvenni a végleges gazda, amelyben a parazita teljes kifejlődése, ivarérése és szaporodása megy végbe. Általában a kutya végleges gazdaként szerepel a ciklusban, amíg az ember mindkét szerepet betöltheti. És természetesen az ebek fertőződésének a forrását jelentő vadak (szarvas, őz, vaddisznó, nyúl, egér, stb.) a köztigazda szerepét látja el. Az ún. öttagú galandféreg (Echinococcus multilocularis) leggyakoribb gazdája a róka, de a kutyában, macskában is kifejlődhet.
A féreg köztigazdái a kisemlősök: a mezei egér, és más vadon élő rágcsáló fajok, amelyek elfogyasztása után fertőződhet a végleges gazda. A Taenia fajok közül fontos megemlíteni a Taenia pisiformist, amelynek a köztigazdája a nyúl. A lárvák a nyúl hasüregében fejlődnek, és borsónyi hólyagok alakjában egyesével vagy csoportosan, fürtszerűen rendeződve találhatók a nyúl hasüregében. Ha egy ilyen féreggel fertőzött nyulat etetnek nyersen a kutyával, akkor az eb fertőződik, és olykor súlyos tünetekhez is vezethet a féreg jelenléte. Megelőzés szempontjából a legfontosabb, hogy ne etessünk a kutyánkkal nyúlból származó zsigereket és természetesen a rendszeres féreghajtás.
A Taenia hydatigena, a kutya legnagyobb galandférge, amely akár 5 m hosszúra is meg tud nőni az állat belében. A lárvák, a házi és vadon élő kérődzők, illetve sertések zsigereiben fejlődnek. A fertőzött zsigereket gyakran odaadják a kutyáknak, amelyekben szép lassan kifejlődik a féreg teljes hosszában, és nem egyszer már nem lehet megmenteni a kutyát.
A Taenia cervi lárvája szarvasok és őzek szív, rekesz-, és vázizomzatában fejlődik. Ezeknek a szerveknek az elfogyasztása után fertőződik a kutya, és pár héten belül kialakul benne a
Nagyon sokszor a fertőzés forrása nem is egy nagy vad belsőségei, hanem egy rágcsáló, amit az eb vadászat közben talál és felfal. A Taenia crassiceps köztigazdái az egér és más vadon élő rágcsáló fajok, amelyek hasüregében fejlődik a parazita lárvája. A fertőzött rágcsáló elfogyasztása után, kb. 5-6 héttel később, kialakul az ivarérett galandféreg a végleges gazdában.
A Mesocestoides fajok, hasonlóan az előzőhöz, rágcsálóban fejlődnek és végleges gazdái a kutya, macska és a vadon élő ragadozók. Ezeknek a férgeknek a sajátossága, hogy a kutyában fertőződés után nem csak a kifejlett galandféreg alakulhat ki, hanem a paraziták képesek a bélfalon keresztül a hasüregbe és a májba vándorolni, ahol hashártya gyulladást és hasvízkórt okozhatnak. Ez a parazita ugyan olyan veszélyes a kutyára, mint a többi, ezért fontos, hogy az eb lehetőleg ne érintkezzen rágcsálókkal.
Itt kell megemlíteni az ember széles galandférgét (Diphyllobotrium latum), amely elsősorban az ember élősködője, azonban kutyában és sertésben is meg tud telepedni. Házi állatokban rendszerint 1-
Nemcsak a galandférgek jelentenek veszélyt a vadászebekre és ránk, hanem a fonálférgek körében is fellelhető veszélyes fajok. A fonálféreg teste megnyúlt, hengeres, fonál alakú, és hosszuk
Magyarországon 1962 óta rendelet írja elő a levágott sertések kötelező trichinellavizsgálatát.
Vadászatkor is kötelező az elejtett vad húsvizsgálata, és többek között a trichinellosis veszélye miatt tilos nyers vadhúst vagy sertéshúst feletetni az ebekkel.
Fontos megemlíteni a ragadozók orsóférgességét (Toxocarosis), amelynek zoonotikus jelentőssége is van (ember is fertőződhet). A kutya több úton is fertőződhet: szájon át, vemhesség során az anyától, szoptatás során az anyatejtől, illetve a rágcsálók elfogyasztásával. Leggyakrabban ezt a pár cm-es, fehér orsó alakú férget észlelik a gazdák a kutyájuk bélsarában.
Amint ebből a cikkből is kitűnik, egy vadászeb, minden egyes vadászat során, nagyon sok féregfertőzésnek van kitéve. Nemcsak a 3 havonta végzett féreghajtással óvhatjuk meg kutyánkat, de még fontosabb, hogy az elejtett vadak húsát nyersen soha ne adjuk kutyáinknak!
dr. Varga József és dr. Landauer Krisztina
|
| Ajánljuk még | |
