| “Elsősorban természetgyógyász ...” |
 Doktor úr, nem csak a kutyám beteg, az én derekamon is segítene?
A fenti mondat – bármily furcsának is tűnik – más sokszor elhangzott Dr. Garzó Péter állatorvos, természetgyógyász rendelőjében.
Akupunktúra, akupresszúra, Moxa-terápia, hagyományos kínai orvoslás… nem csak divatos, de hatásos gyógymódok, főként mozgásszervi megbetegedések esetében. Már itthon is elfogadott a humán (emberekkel foglalkozó) gyógyászatban, de ha kedvenc állatunk beteg, akkor viszonylag sokáig kell keresgélnünk olyan állatorvost, aki e kezelési módokhoz is ért.
Garzó doktor azok közé az állatorvosok közé tartozik, akik vallják, kisgyermekkoruk óta orvosnak készültek. Igaz, először nem volt konkrét döntés arról, hogy emberekkel vagy állatokkal szeretne foglalkozni, a lényeg a gyógyítás volt.
Hogy honnan a vonzalom a pálya iránt, szinte kideríthetetlen, hiszen diplomata szülők gyermekeként, „pesti” fiúként viszonylag kevés szarvasmarhával, lóval találkozott ifjúként a halk szavú, szelíd doktor.
– A nagyszüleim okán mindig vonzott a vidék, és az állatok. Kicsik és nagyok egyaránt. Ennek megfelelően biológia tagozatra mentem, majd állatorvosként végeztem az egyetemen.
A ma alternatív gyógyászatnak nevezett módszerek már akkor is érdekeltek, például már elsőévesként foglalkoztam a gyógynövények állatgyógyászatban való felhasználásával. Izgatott, hogy vajon hogyan gyógyítanánk, ha nem lennének gyógyszerek. Az állatorvosi akupunktúrából szakvizsgát tettem, és nem sokkal a végzés után el is kezdtem alkalmazni.
– Nem tartották furcsának a munkahelyén, hogy a fiatal, újdonsült állatorvos tűkkel szurkálja a szarvasmarhákat?
– Nagyon érdekes, mert például az erelést – vérlebocsátást – nagyon sokan űzték még (így ezt is megtanultam), és a falusiak nagyon nyitottak voltak mindenre az állatok érdekében. Egy szarvasmarha, ló sokkal nagyobb figyelmet kap amikor beteg, mint néhány ember. És az állatorvosok is befogadóbbak az új dolgokra, mint az embereket gyógyító orvosok. Valószínűleg azért, mert ami az állatnál használ, az használ. Míg az embereknél az alternatív gyógymódok terjedését erősen akadályozza, hogy ráfogják sok mindenre: csak placebo hatás.
 Akupunktúra a teheneknek
– Úgy gondoltam, hogy egy állatorvos automatikusan vidékre költözik, merthogy ott tartanak állatokat. A Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátnál kezdtem (ma Mezőhegyesi Ménesbirtok), és ott is nagyon sokat tanultam, mert az ország talán legjobb állatorvosai dolgoztak ott. Ló, szarvasmarha, sertés volt a pácienseim többsége, de abban az időben nem volt túl elterjedt a kisállatpraxis. A nyolcvanas években még szinte csak titokban hozták el a beteg kutyát, macskát az állatorvoshoz. Az falun nevetség számba ment. Így aztán nagyon kevés állatorvos foglalkozott a haszonállatokon kívül mással. Ehhez képest viszonylag korán mélyedtem el a kisállatok gyógyításában is, jórészt azért mert elkezdtem kutyákat tenyészteni. Újfunlandikat, de voltak és berni pásztoraim, leonbergi kutyáim…
Nagyon szerettem velük foglalkozni.
Egyszer egy disznóhoz hívtak, amikor éppen becsípődött egy ideg a derekamban, és mozdulni sem bírtam. A bácsi megkérdezte, hogy ha helyrerakja a derekam, akkor kimegyek-e az állathoz? Akkor kezdődött az „idegszál kihúzásával” való gyógyítás iránti érdeklődésem.
Ez egy ősi gyógymód, a Kárpát- medencében évezredek óta létező, úgynevezett ér-helyrerakás, vagy idegszál-helyrerakás nevű módszer. Csontkovácsoknak is hívták ezeket az embereket, holott nem csontokat raknak helyre, hanem szálakat.
Az ízületi blokkokat kísérik úgynevezett patológiás szálak. Ha ezt megtaláljuk és helyrerakjuk, akkor elmúlik az ízületi blokk. (Ízületi blokk: amikor az ízület egy vagy több irányba nem elmozdítható csak fájdalommal, de legalább egy irányba igen.) A „ropogtatós” orvosi kiropraktori módszer elterjedt, de ezt a szálhúzásos eljárást csak nagyon kevesen ismerik, pedig régen szinte minden faluban voltak ezzel a tudással rendelkező emberek.
(Garzó doktor ingyen vállalja olyan orvosok, gyakorló természetgyógyászok oktatását, akiknek a megfelelő érzékenységük meg van. A teszt egyik része, hogy az ujjbeggyel ki kell tapintani a dobókockán, hogy hány pont van az adott oldalon.)
Az állatokat ugyanúgy meg lehet gyógyítani ezzel a módszerrel, mint például egy lumbágóban szenvedő embert. A mai napig sok állatorvos kolléga szól nekem, ha például olyan ló sántasággal küzd, amit az európai gyógymódokkal nem tud megoldani.
Kisállatokat pedig elsősorban bénulásokkal hoznak el hozzám. Varázsolni persze nem tudok, egy csigolyatörés miatti bénuláson biztosan nem tudok segíteni én sem.
Garzó doktor ma már nem praktizál állatorvosként, csupán olyan beteg állatok kezelését vállalja, ahol várhatóan már csak az általa alkalmazott módszerrel lehet segíteni.
– Szép munka az állatorvosi, de így sokkal többet segíthetek, mintha tíz hívásból kilenc alkalommal disznót herélni mennék.
 * 1959. szeptember 25-én születtem.
* Az Állatorvos-tudományi Egyetem után elvégeztem a Természetgyógyász Akadémiát, államvizsgát tettem akupresszúrából, kínai orvoslásból és fülakupunktúrából is. * Elnöke voltam az Állatorvosi Kamara Szakmai Bizottságának. * Elérhetőségem: www.drgarzo.segitek.hu vagy 06/30 945-8477
|
| Ajánljuk még | |
Hozzászólások