| A gabonasiklóról |
 Ha bemegyünk egy állatkereskedésbe, szinte biztos, hogy találkozunk vele. A jelenség magyarázata roppant egyszerű.
Könnyű kezelhetőség, jó alkalmazkodó képesség, színes megjelenés, ráadásul a kezdők tökéletes „ELSŐ”-je lehet. Persze vannak olyan hüllőkedvelők, akik leragadnak ennél a fajtánál, hisz nem lehet őket nem szeretni. A gabonasikló a hüllők osztályába tartozik. Ma három változatot különítünk el egymástól: A vörös gabonasikló (Elaphe guttata guttata) a legelterjedtebb, és legismertebb változat. Mintázatát vöröses, barnás foltok alkotják, amiket pikkelyek szegélyeznek. Ezek a foltok a háton a legnagyobbak, az oldalon, és a farok vége felé közeledve egyre kisebbek. A hasi oldal világos, vastag pikkelyek alkotják. Kifejlett kori mérete 100-120 cm körül van. A fejükön lévő mintázat egyedi megjelenésű, tehát az állat az alapján könnyen azonosítható teljes biztonsággal. Az Egyesült Államok déli-, dél-keleti részén található erdős területek lakója. Nevük is elárulja őket, hiszen gabonaraktárak környékén igen gyakori ragadozó. A rózsás gabonasikló (Elaphe guttata rosacea) nemrég lett felkapott hobby állat különleges színezete miatt. Nála a színek sokkal halványabban jelennek meg, a test bézs szerű, rajta pirosas, narancssárga foltok helyezkednek el, azonban itt hiányzik a fekete szegély! Előfordulása egy szigetre, a Florida államhoz tartozó Key West-re korlátozódik. A préri gabonasikló-t (Elaphe guttata emory) sokáig más család sarjának tartották. Csak nemrég (1975) bizonyosodott be, hogy addig rossz rendszertani kategóriába sorolták. Az eddig megszokott színes egyedekhez képest a préri gabonasikló igen szürke jelenség. Az alapszín szürkésbarna, amelyen barna foltok találhatóak. Ennél az alfajnál is megjelenik a foltok fekete szegélyezettsége. Elterjedése az Egyesült Államok középső részén található füves sztyeppéken, erdőszéleken található. Az állatok kifejlett kori testhossza 60-90 cm között található. Tartás: A legtöbb tartó úgy véli, hogy inkább nagyobb alapterületű, mint magas terráriumot alakítsunk ki a számára. Azonban ha van helyünk felfelé terjeszkedni, és abból a bizonyos magasságból is jól befűthető/ felmelegíthető a terrárium, akkor felfelé is lehet. A minimális helyméretnek akkorának kell lennie, hogy a kifejlett egyed hossza megegyezzen az alapkerület felével. Így a legkisebb méret átlagos gabonasiklóhoz mérve 80x40x 40-60cm. A terrárium aljára tőzeget tegyünk. Arra figyeljünk, hogy sose legyen túl nedves a tőzeg, mert a túl nagy mennyiségű pára nyálkahártya, és légzőszervi megbetegedésekhez vezethet. A melegítő lámpát úgy szereljük fel, hogy legyen melegebb, és hidegebb pontja is a terráriumnak. A melegebb lehet 35°C, a hidegebb 24-28°C között optimális. A megfelelő páratartalom eléréséhez heti 3-4 alkalommal spricceljünk vizet a helyére. Etetés, itatás: A gabonasikló a többi hüllőhöz hasonlóan ragadozó. A legtöbb rágcsáló kiváló eledelt nyújt számára, persze csak méretarányosan gondolkodjunk! Egy nyuszival azért mégis nehéz dolga lenne. A kisebb példányokat napos, majd szopós, később felnőtt egerekkel etetik. A pici kígyónknak (30-40cm) heti két alkalommal kínáljunk fel a napos egeret. Később a zsákmányállat mérete nőhet, akár a kígyóé, de a rendszerességet csökkenteni kell. A míg a kifejlett példánynál eljutunk odaáig, hogy 7-10 naponta eszik meg 1-3 kifejlett egeret. Az evés után szinte rituálé szerűen elmegy inni, ezért mindig legyen számára friss víz a terráriumban. A vizet egy nagy tálba öntsük, amelynek akkorának kell lennie, hogy a kígyó bele tudjon tekeredni, és feküdni. Igaz a gabonasiklók ritkán fürdenek, de a lehetőséget mindig meg kell adnunk az ivásra is. Berendezés: A terráriumba tehetünk faágakat, kövecskéket, és akár hátteret is építhetünk. Ha élő növényt szeretnénk betenni, akkor valami erős tartásút válasszunk, mert siklónk előszeretettel fogja megmászni. A berendezési tárgyaknak nem csak esztétikai szerepük van. A bújókák hidegebb helyet biztosítanak, a napozó kövek éppen a meleget, a faágak, kövek érdesebb felülete pedig megkönnyíti a vedlést.  Teleltetés: Nem kötelező, de a tenyésztéshez elengedhetetlen művelet. A teleltetést 6-10°C-on, sötét helyen végezzük. Szaporodás: A gabonasiklók 1,5 éves koruk körül érik el tenyészérettségüket. A párt a teleltetés után 1-2 hónapig célszerű együtt tartani. Az aktus után 60 nappal a nőstény lerakja tojásait, amik 3-4cm hosszúak, és 1,5-3cm szélesek. A tojások száma 15-35 között változik, de a fiatalabbak kevesebbet, az idősebbek többet tojhatnak. A párzás után mindkét nemnél előfordul, hogy egy ideig nem esznek, de étvágyuk hamarosan visszatér. A tojásokat 30°C-os keltetőbe helyezzük, a tojások 70 napon belül kikelnek. A gabonasiklók szaporíthatósága igen jó, a lerakott tojások 95-98%-ban kelnek ki. A kikelt kiskígyók átlagosan 25cm hosszúak. Az etetésükről eltérnek a vélemények, van aki az első vedlés előtt is kínálja eledellel a kígyót, de a legtöbben megvárják az első vedlés végét (4-14. napon). Ha kígyóneveléssel próbálkozunk, de étvágytalanságot tapasztalunk, kedvencünket zárjuk kisméretű műanyag dobozba, hamarosan elfogadja táplálékát. Az egészséges példányok megfelelő körülmények között akár 10-14 évig is elélhetnek. |
| Ajánljuk még | |
