Pets - az állati magazin

Tizenkét vadászt és tizenegy vadászkutyát képeztek ki arra, hogy megtisztítsák a nyulaktól a Tasmániától 1500 kilométerre délkeletre fekvő, alig 5 kilométer széles és 34 kilométer hosszú szigetet. Ez lesz a világ legnagyobb, a Déli-sarkvidékhez közeli irtó hadjárat, amelynek során 60-100 ezer nyúltól próbálják megtisztítani a szigetet.

A 24 millió ausztrál dollárba (4,1 milliárd forintba) kerülő akció részeként többek között 300 tonna mérgezett csalétket szórnak szét a szigeten. Az ottani téli hónapokban kezdődő vadászatra hat angol springer spánielt képeztek ki, amelyek a nyulakat felkutatják, a tengeri madarakat és pingvineket azonban nem bántják.  

Két kutyát már teszteltek a szigeten, a problémát mindössze az jelentette, hogy a sok nyúl miatt nem tudták eldönteni, melyiket kövessék.  
A nyulakat fókavadászok honosították meg a szigeten 1878-ban, hogy legyen mit enniük. Száz évvel később már olyan rengetegen voltak, hogy végveszélybe került miattuk a növényvilág. Az ausztrál hatóságok először halálos vírust terjesztő tetveket vetettek be ellenük, így a 130 ezres állomány a nyolcvanas évek közepére 20 ezer alá csökkent, a korábban főként nyúllal táplálkozó macskák - amelyeket ugyancsak az ember hurcolt be a szigetre - viszont rászoktak az őshonos madarakra.  

1985-ben ezért macskairtó hadjárat indult. Az utolsó példány 2000-ben pusztult el, a nyulak azonban megint elszaporodtak, és újra hatalmas pusztítást vittek végbe az Ausztrália és az Antarktisz között félúton fekvő szigeten, a királypingvinek legfontosabb költőhelyén, amely 1997 óta szerepel a természeti világörökségek listáján.