| Vakond |
.jpg) A vakond egy aprócska kis állat, átlagosan 17 centi hosszal, és hatalmas étvággyal. Nem eszik mást, mint a földben élő, illetve megbúvó férgeket és rovarokat.
Kedvenc eledele a giliszta – ezzel akár kedveskedhetünk is neki – és a cserebogár lárvája, a pajor de nem ritka az sem, hogy a felszínre merészkedve megeszi a csigákat, a földön fészkelő madarak tojásait és fiókáit. A hiedelemmel ellentétben nem rágja el a gyökereket, s nem eszi meg virágaink hagymáit sem. (Bár az igaz, hogy kifordíthatja ásás közben a helyéről.)
A felszínen legalább olyan jól mozog, mint föld alatti járataiban. Gyorsabb mint hinnénk, köszönhetően a teste oldalán lévő lapos, de nagyon erős lábainak. Sőt, a víz sem idegen terep számára, ismerünk olyan eseteket, hogy átúsztak széles folyókat a túlparti giliszták miatt.
Teste henger alakú, erős lábacskái végén széles, lapos és életlen karmok vannak, melyek lehetővé teszik számára a gyors ásást. Szemeik mákszem nagyságúak, s szőr fedi őket, így teljesen vakok. Fülkagylói ugyan nincsenek – úgy is csak útban lennének a föld alatt – de füle azért van, s nem is akármilyen a hallása. Egész testével érzékeli a földben terjedő rezgéseket, így a giliszták mászását akár 10 méterről meghallja, a csúszó-mászók nem kis bánatára.
Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!  Gyakori az a tévhit, hogy a vakond azért vezeti ki a járatait a felszínre, létrehozva a vakondtúrásokat, mert csak így kap levegőt. Az igazság az, hogy a kis bársonyszőrű földtúróknak egész nap ásniuk kell, hogy élelemhez jussanak. A felesleges földet pedig szétterítik a járataikban, míg az már kényelmetlen nem lesz számukra. Ekkor felásnak a felszínre, s a felesleges földet kilökik oda (így jelezve számunkra az ittlétüket).
A vakond védett állat! Elűzése teljesen értelmetlen feladat, ugyanis csak addig tanyázik nálunk, míg számára kedvező az élettér. Ugyanakkor ez azt is jelenti, hogy növényeink számára nem az. Amint a növényeinket pusztító férgeket mind elfogyasztotta, tovább is áll. A vakondok számára elengedhetetlen az élelemben gazdag föld, hisz naponta a saját testsúlyának a másfélszeresét kell elfogyasztania, hogy fedezze az ásásból fakadó energiaszükségleteit.
Az egyetlen hátrány: Annak, ha vakond túrja a kertünket, annak inkább örüljünk, mint bosszankodjunk miatta. Jelenlétének egyetlen hátránya, a vakondtúrások folyamatos megjelenése. Ha észrevesszük a kis építményt, söpörjük szét, majd jól tapossuk meg a helyét. Ennyivel le is tudtuk a vakond utáni kertápolást. Ha az ideiglenes állatkánknak pont egy virágágyásba sikerülne beletúrnia, a növényeket állítsuk vissza, semmi bajuk nem lesz. A vakond társaságát általában maximum egy hónapig élvezhetjük, magától odébb fog állni. |
| Ajánljuk még | |
