Az Állatkert alapításakor a környékbeli intézmények és létesítmények közül csak a vasút és a Városligeti-tó létezett, a Vidám Park, a cirkusz, a Gundel (egykori Wampetics) Étterem, a Széchenyi Fürdő, valamint a Hősök tere és a környező épületek is később épültek.
- Az Állatkert első medvéjét Kristófnak hívták: ő volt Deák Ferenc kedvenc állata.
- Az 1866-os útmutató szerint a rétisas korabeli neve „csonttörő harács”,a fakókeselyűé pedig „fakó dögöncz” volt, a papagájokat „kajdácsoknak” hívták.
- Az első zsiráfot 1868-ban Ferenc József adományozta az Állatkertnek.
- Az 1870-es és 1880-as években az Állatkert területe még városszéli övezetnek számított, így telente megesett, hogy rókák szabadultak be a kertbe, megtizedelve a kert szárnyasait.
-
- A XIX. század végén és a XX. század elején embereket is bemutattak az Állatkertben, az úgynevezett „néprajzi mutatványok” keretében, különösen népszerűek voltak a szamojédek és a lappok, a sziúk, valamint az akkoriban „singhaliaknak” nevezett szingalézek.
- Jónás, az első víziló 1893-ban érkezett Budapestre: azóta megszakítás nélkül éltek vízilovak a magyar főváros állatkertjében.
- Az 1928-ban, 12.000 márkáért vásárolt három orangutánnak nemcsak keresztneveket adtak a gondozók (Péter, Ida és Pista), hanem – emberszabásúakról lévén szó – családnevet is (Góliát Péter, Góliát Ida és Góliát Pista).
-

- Az 1929-ben érkezett, Pityu nevű orrszarvúnak lenolajjal ápolták a bőrét a gondozók.
-
- A világon először Budapesten sikerült eredményesen szaporítani az örvösmedvéket állatkerti körülmények között, mindez 1933-ban történt meg.
-
- Az 1910-es években egy fiatal elefántnál kezdődő reumát állapítottak meg az állatorvosok: az ormányost gondozójával Hévízre küldték gyógykezelésre, ami sikeres volt.
- Az első világháború alatt beszerezhetetlen tengeri hal helyett a fókákat sózott csukamájolajba mártott édesvízi hallal próbálták meg etetni, erre azonban csak az egyik fókát sikerült rávenni.
- Budapest 1944/45-ös ostroma alatt az egyik oroszlán megszökött, és hetekig a millenniumi földalatti vasút alagútjában bujkált.
-
- A második világháború utáni takarmányhiányt úgy enyhítették, hogy a kert parkrészein dísznövények helyett zöldségeket termesztettek.
-
- A háború után helyreállított Pálmaház megnyitását Sztálin születésnapjára időzítették.
-
- A Sanyi nevű Bennett-kenguru 1965-ben, 19 évesen pusztult el. Ennek a fajnak ő volt a legidősebb ismert képviselője az egész világon.
-
- Az Állatkert történetében először 2006-ban kellett árvíz miatt állatokat evakuálni. A Duna 860 cm-en tetőző áradása miatt a Margitszigeti Vadaskert lakóit biztonsági okokból be kellett szállítani a városligeti kertbe.
-
- 143 év alatt az Állatkertet több mint 100 millió látogató kereste fel.
|
Fővárosi Állat- és Növénykert akkor és most
|
|
|
1866. augusztus 9.
|
2009. augusztus 9.
|
|
Terület
|
18 hektár
|
10,7 hektár
|
|
Állatgyűjtemény
|
Kb. 150 faj, 598 egyede
|
970 faj, 6700 egyede
|
|
Épületek száma
|
11 nagyobb és számos kisebb
|
60 különféle
|
|
(Fő)igazgató
|
Xantus János
|
Dr. Persányi Miklós
|
|
Dolgozók száma
|
13 fő
|
160 fő
|
|
Látogatók évente
|
61 000 fő
|
1,04 millió fő
|
|
Belépőjegy ára
|
20 krajcár
|
300-1850 Ft (típusfüggő)
|
|