| Fogócskázó gorillák |
|
Amikor a gorillagyerekek egymással játszanak, boldogan kergetik egymást, nagyokat „nevetnek”, és amikor végre megérintették az előlük szaladót, akkor szerepet cserélve szaladnak tovább. Ezután az üldözött a fogó, épp úgy, mint az ember gyerekeknél.
Marina Davila Ross, az angliai Portsmouth-i Egyetem etológusa és csapata mintegy három évig tanulmányozta különböző európai állatkertekben a gorillakölykök játékát. A megfigyelések eredményeként kiderült, hogy a gorillagyerekek is szeretnek fogócskázni.
A kis gorillák ráütöttek valamelyik játszótársukra, majd futásnak eredtek, hogy pajtásuk utol ne érje őket, majd a szerepek felcserélődtek, az üldözőből üldözött lett. Mindez igen hasonlított a gyerekek fogócskázására – magyarázta a kutatónő.
![]() Fogócskázás közben a gorillák mindvégig teli szájjal röhögtek.
A kutatók azt is elemezték, hogy az állatok milyen erővel ütik meg egymást játék közben. Kiderült, hogy a keményebb ütések sokkal gyakoribbak voltak, mint a finomabb érintések, az utóbbiakat a gorillák többnyire figyelemre sem méltatták.
Az etológus kutatónő úgy látta, hogy a játék viszonylag inkorrekt szabályok szerint zajlott az állatok között, hiszen a kezdeményező, megütve társát, igyekezett eliszkolni a megtorlás elől. Az etológus szerint a gorillák – ahogy a gyerekek is – az ilyen játékok során tanulják meg, hogy miként kezeljék a valóságos konfliktusokat, hiszen az egyívásúak biztonságos társaságában, de akár a szülők figyelő szemei előtt próbálhatják ki, hogy mi számít elfogadhatónak. A fogócskázás a kutatók meggyőződése szerint javítja a gorillák kommunikációs képességeit is.
Ross szerint nem valószínű, hogy az állatvilágban csupán a gorillák szeretnek fogócskázni.
– Nem kizárt, hogy a csimpánzok vagy a gibbonok is ugyanígy játszanak.
Mit csinál az etológus?
Az etológia a biológiának az állatok viselkedésével foglalkozó ága. Az elnevezés a görög ethos, szokás szóból származik. A viselkedés egy állat mozgásában, anyagcseréjében, testfelépítésében megjelenő változás, amelyet a megfigyelő szabad szemmel vagy különböző vizsgálati módszerekkel képes érzékelni. Az állatok viselkedését hagyományosan két nagy csoportra szokás bontani: öröklött (genetikailag rögzült) és tanult elemekre.
(Wikipédia)
|
| Ajánljuk még | |

































