| Elvarázsolt hercegnők a hattyúk |
 A Balatonon is találkozhatunk ezekkel a csodaszép madarakkal. A hattyúk gyorsan alkalmazkodnak az emberekhez, így akár a kikötőkben, parti sétányok mellett, de a strandokon is a közelünkbe jönnek.
A horgászok nincsenek oda értük, a strandoló gyerekek sikoltozva menekülnek előlük, de szívesen etetjük őket, így aztán kisebb csapatokban jönnek egy kis táplálékot kunyerálni. Adobe Flash Player not installed or older than 9.0.115!  A Balaton mellett élő hattyúkról Szinai Pétert, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság zoológiai-ökológiai szakreferensét kérdeztük.
– Hány hattyú van idén a Balatonnál? – Idén körülbelül 50 bütykös hattyú (Cygnus olor) fészkelt a Balatonon. A fészkelések a szokásos költési időhöz képest jelentősen későbbre tolódtak és fióka számok is kisebbek ez előző években megszokottaknál, nyilván a május-június hónapokban tapasztalható rendkívüli időjárás következtében. A fészkelőpárok számát nagyon pontosan ismerjük, a Nemzeti Park Igazgatóság évek óta légifelvételes felmérést készít! A jelenlegi állomány a két évvel ezelőttinek csupán kétharmada. Ősztől-tavaszig – a tó teljes szakaszán – havonta vízimadár számlálást is végeznek az Igazgatóság munkatársai, valamit nyári időszakban a fajra irányuló célszámlálás is történik. Az utóbbi években 550-750 között volt a nem fészkelő, ún. vedlő madarak száma. A bütykös hattyúk legkorábban 3 éves korukban, de sokszor csak 5 évesen kezdenek fészkelni és egész addig a 2-5 éves, nem költő madarak július-szeptember közötti időszakban nagy csapatokban gyűlnek össze vedleni. – Egyes madaraknak a nyakán, másoknak a lábán van gyűrű. Mi az oka ennek a kétféle gyűrűzésnek? – A színes gyűrűzéseket jelenleg az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus segítségével a Vonuló Madarakért Alapítvány önkéntesei végzik. Általában fészkelő és külföldi gyűrűs madarak kapnak nyakgyűrűt, a többi lábgyűrűt. A különbségtételt anyagi megfontolások indokolják, a nyakgyűrű ára kb. az ötszöröse a lábgyűrűének. Egy-egy csapatból természetesen nem lehet az összes egyedet megjelölni, tehát a jelöletlenek sem feltétlenül új „vendégek”! – A partokon sokan etetik a hattyúkat. Kenyeret és egyéb ételmaradékot dobálnak nekik. Mi az, amit adhatunk, és a szárnyasok egészségére is ügyelünk vele? – Legjobb, ha az állományt mesterségesen nem növeljük plusz táplálékforrás bevitelével! Ne etessük a hattyúkat semmivel! Több parti településen kifejezetten – helyi önkormányzati rendeletben – tiltják az etetést. Néhány parti teleülésen viszont – szerintem elhibázott lépésként – „hattyúeleség” adó automaták jelentek meg! – A strandokat se kerülik a madarak. Kell félnünk tőlük, vagy városi legenda, hogy támadhatnak? – Nem menjünk közel, különösen a fiókát vezető párhoz. A bütykös hattyú nagy testű madár és ha kell, megvédik érdekeiket. Az Egyesült Királyságban 20 000 felett van a hattyúk száma, és gyakoriak a városi parkokban is. Ott évente előfordul egy-egy végtagtöréses baleset. Magyarországon ilyen esetről nincs tudomásom! – Mi lesz a télen itt maradó madarakkal? Ők hol telelnek? – Tekintettel arra, hogy a tó telente befagy, a balatoni hattyúk rendszeres vonulók. Nagy részük Horvátországban a Dráván és Vajdaságban a Dunán telel. – Rengetegen horgásznak a tavon. Mire érdemes ügyelni, hogy a hattyúk se sérüljenek? – Baleseteket nehéz elkerülni, leginkább a horgászhelyek jó megválasztásával kerülhetjük ki az ilyen sérülést okozását.  Balatonfüreden, Révfülöpön és Keszthelyen 2010. nyarán nagyobb vedlő csapat van, érdemes fokozottan figyelni!
Hattyúszerelem
A bütykös hattyú, a többi hattyúhoz hasonlóan monogám, vagyis egyetlen párjával hosszú távú párkapcsolatban él. Szerelmi táncuk már a téli szállásterületen megkezdődik. A hím és a tojó szorosan egymás mellé úsznak, és azonos ütemben mozgatják nyakukat, mintha táncolnának. Oldalra hajtják fejüket, meghajolnak, és vízbe mártják csőrüket, nemritkán a partner nyakát átkulcsolva. Párzásra hívásként a tojó laposan elnyújtja nyakát a víz felett, a hím a hátára mászik, súlyával a víz alá nyomja, és csőrével kapaszkodik partnerébe. Utána mindketten felegyenesednek, és látványosan leeresztik csőrüket. A költési idő május második vagy június első felében kezdődik. A hattyúpár hűséges költőterületéhez, így a többi hattyút szükség esetén elűzik saját területükről. A tojó kis szigetekre, közvetlenül a sekély vízbe vagy a mocsárba építi a nagy fészekhalmot, melyhez minden rendelkezésére álló anyagot felhasznál a fűcsomótól a vízen úszó műanyagig. Az építkezés sajátos módja, hogy a madár maga köré rakosgatja az elérhető anyagokat, míg komolyabb halom keletkezik körülötte/alatta. A 3–5 tojáson csak a tojó költ, az ehhez szükséges 35 nap idején a hím őrködik. A hattyúfiókákkal együtt úszik mindkét szülőjük, általában a tojó megy elöl, utána a kicsik és biztos ami biztos, a sort a „papa” zárja. Veszély esetén, vagy ha a fiókák már elfáradtak, a szülők hátán üldögélve halad tovább a család. A bütykös hattyúfiókáknak szürke pehelytolluk van, s fiatalkori ruhájuk is szürke, de az első télen már növesztenek néhány fehér tollat. A második télen végül hófehér tollra váltanak.  Az én kajám, az én csajom!
A hattyúk igen temperamentumosak, ha az érdekeiket kell megvédeniük. A fenyegetés legenyhébb formája a szárnycsapkodás. Ha ez nem elég, az erősebben fenyegető hattyú erősen hátrahúzott nyakkal gyorsan ráúszik ellenfelére, végül a vetélytársak megragadják egymás nyakát, és szárnyukkal csapkodva próbálják eltolni vagy a víz alá nyomni a másikat. Eközben sok tollat kitépnek, és komoly sérüléseket is okozhatnak.  Ha sérült madarat látunk, mi a teendő?
Be kell jelenteni a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságnak 8229 Csopak, Kossuth utca 16. Telefon: +36 87 555 260 Fax: +36 87 555 261, http://www.bfnp.hu 10 tény a bütykös hattyúról
1. Pár nap alatt akár 1000 km-nél többet is átrepülhetnek, hogy Európa enyhébb területein teleljenek. 2. Sok bütykös hattyú érkezik hozzánk Horvátország és Szerbia felől, de még Lengyelországból is jöhetnek. 3. Elsősorban vízinövényeket eszik, de rovarokat, férgeket, kagylót és kisebb halakat is fogyaszt. 4. Testhossza 145-160 cm. 5. Testmagassága a földön állva akár a 120 centinél is magasabb lehet. 6. Szárnya fesztávolsága 208-238 cm. 7. A hím testtömege 9-14 kg, a tojóé pedig 7-11 kg. 8. Tollazata tiszta fehér. 9. Szeme barna, csőre vörös, míg a nevét adó bütyke és kantárja fekete, lába pedig barnásfekete. 10. A bütykös hattyú akár 50 évig is élhet, de a tapasztalatok szerint kevesen érik meg akár a 10 éves kort. .jpg)  Balatonmáriafürdő, 2011. augusztus 14. - Szinai Péter, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület munkatársa puszta kézzel elkap egy hattyút Balatonmáriafürdőn, a mólónál.
 Karcza Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Madárgyűrűzési Központ vezetője elenged egy meggyűrűzött hattyút Balatonmáriafürdőn, a mólónál. A "hattyú roadshow" célja, hogy minél több madárra kerüljön olyan színes gyűrű, amelynek segítségével ismételt befogás nélkül, távcsővel vagy akár szabad szemmel is azonosítani lehessen az egyedeket, és minél pontosabban megismerhessük a faj életmódját, kóborlási szokásait. MTI Fotó: Nagy Lajos
Szépséges szent madár
Az ókori Görögországban a hattyú Apollón isten jelképe és szent madara volt, és több mítoszban is szerepelt. Például Zeusz hattyú képében csábította el Lédát, aki hattyútojásban hozta a világra a szép Helenét.   Brahma, a teremtő istent a hinduizmusban általában négy fejjel, négy karral ábrázolják, egy lótuszvirágon, egy hattyú hátán ülve. Orfeusz halála után hattyúvá változott, és az égre helyezték. Így keletkezett a Hattyú csillagkép.A bütykös hattyú Dánia nemzeti madara.
Hattyúk repülnek a finn 1 eurós érmén is.
|
| Ajánljuk még | |
Hozzászólások